( noss | 2018. 01. 08., h – 13:12 )

(az extrém szót lehetne cserélni szokatlanra is, az idomítást szoktatásra, de ez részletkérdés)

kettesével lettek macskáink az évek során. de sajnos nem élték túl az első (egy-másfél) évüket: eltűntek, szomszéd kutya vagy autó áltdozatává váltak, mire hozzánk nőttek. egy-egy veszteség után megfogadtuk, hogy nem is kell ide macska.
a tuti módszernek a lakásban tartás és az ellenőrzött udvari séta kombinációja bizonyult.
az udvarból könnyen elszöktek volna, ezért hámot kaptak egy testreszabott nehezékkel.
ezzel közlekedni, szaladgálni tudtak, de kerítésen kiugrani nem.
néhány év elteltével már ritkábban adtuk rájuk a hámot/húzókát (részben lustaságból), míg végül teljesen elhagytuk a használatát.
továbbá a lakásba szabad bejárásuk van 0-24, ill. steril nőstényként nincs olyan motívációjuk nagyobb területet bejárni, mint mondjuk egy aktív kandúrnak párzás idején.
a húzókához 2-3 hónap alatt hozzászokott mindegyik macsek, a korlátozott mozgástérért cserébe életet kaptak. :)
3 macskából 1 eltűnt sajnos (bár az is 5+ évesen), a másik kettő most is idebent pihen, több mint 10 évesen, de fiatalosan.