Ne keverd az értéket meg az árat, ez eléggé nagy közgadaságtani hiba.
Az arany, meg minden másnak az értékét az adja, hogy szükség van rá. Tudod, utilitás, alapvető közgazdaságtani fogalom. Ennek semmi köze az árhoz.
Ezért van értéke a víznek, az olajnak, a fának, az aranynak, a kakaónak, a fémeknek, a búzának, az ingatlanoknak, a kerámiáknak: mert szükség van rá, használjuk őket.
Az árát meg az adja, hogy mekkora szükség van rá, esetleg hiány van-e belőle, vagy felesleg. Tudod, kereslet-kínálat alakítja az árat.
Azaz a szükség (és nem az érték) határozza meg az árat valamely csereeszközben mérve. Ilyen csereeszköz a dollár, az euró, a forint, a venezuelai bolivár.
Mint ahogy ha búzatúltermelési válság van, akkor sem lesz a búza értéke kevesebb (hiszen ugyanolyan jó kenyér készíthető a belőle termelt lisztből), csak éppen az ára lesz alacsonyabb - mert túl sok van belőle.
És meg lehet kérdezni: miért van önmagában értéke a dollárnak, az eurónak? Azaz miért van egyáltalán ára, árfolyama?
Mert valaki számára szükség van a dollárra, az euróra, a forintra: mert ebben kell befizetni az adót, emiatt biztos lehetsz benne, hogy ha neked dollárod van, majd valaki más meg akarja tőled vásárolni. Ha ez nem lenne (azaz senki nem akarna mondjuk venezualai bolivárt venni), akkor bizony azon pénznemnem az értéke is egyenlő lenne a monopoly-pénzekkel.
Mi az utilitása a BTC-nek? Mert értékcsereeszközként (azaz pénzként) eléggé nehézkesen használható.
Persze lehetne azt mondani, hogy a BTC értéke a mögötte lévő elosztott computing rendszer, és aki BTC-t vesz, az valójában részesedést vásárol ebben az elosztott, nagy számítási teljesítményű rendszerben, mert maga a számítási teljesítmény, az érték: szükség van rá, sok helyen. Időjárásmodellezésben, adatfeldolgozásban, sok mindenhol.
Erre lehetne azt mondani, hogy igen, ez érték. De aki BTC-t vesz, nem vesz szabadon felhasználható számítási teljesítményt, és nem vesz részesedést ebben az adatfeldolgozó hálózatban. Pedig ez érték a BTC mögött, de nem ezzel kereskednek.