A mondat második felében írtam, hogy a félreértésekkel keverik a hülyeséget. Attól, hogy odarakok melléd egy 80-as IQ-jú embert, és elkezd beszélni, te nem leszel hülyébb. Viszont, ha mond valami zavarosat, amiről neked kevés információd van, de döntened kéne a témában, akkor könnyen meglehet, hogy idő hiányában, vagy látszólag forrás hiányában arra hagyatkozol, akár csak részben, amit mondott. Ettől megintcsak nem hülye vagy, csak félre- vagy alulinformált. Utánaolvasol, vagy valaki elmagyarázza a másik oldalát a kérdésnek, és máris megduplázódott az IQ-d? Nem. A hülyeség nem ragadós, a félreértések azok. A különbség az, hogy a hülyeség látszólag állandó (értelmi sérültség, komoly értelmi korlátok), míg a félreértéshez kell pár értelmes beszélgetés, adatok, támogató közeg (nem ordibálás, tüntetés a nézeteid ellen, nem utcán kamerával a kezedben rádordító emberek). (Példám független az erősen riogató felvonulásoktól, ott látszólag senki nem kiváncsi még egy kicsit sem más véleményekre, de meglepően sok esetben amikor épp nem ordibálnak akkor lehet velük beszélni.)