Mármint, hol? Miért a webkávézóban nem volt gazdaságilag életképes, ahol ezáltal több klienst, gyorsabban lehetett kiszolgálni? Vagy a vékonykliensek millióiban, ahol netbootból töltött a rendszer és a ramdiszket használta a kliens OS-e a felhasználó filejainak/adatainak átmeneti tárolására? Vagy a gyártásban használt cleanslate rendszerű ipariPCk, amik szintén netbootról idultak és az adott állomás konfigurációját tárolta a hálózaton megosztott ramdiszk meghajtókon? Vagy eldobható szervereken, ahol pont az a cél, hogy áramtalanítás után nem maradjon adat a gépen?
A cikk arról szól, hogy most lett adatbázisok, big data és masszív adatmennyiségek kiszolgálására gazdaságos a RAM használata. Sőt, még arra s kitér, hogy masszív adatmennyiségeknél a véletlenszerű, össze-vissza ugráló memóriaolvasásnak ugyanúgy költségvonzatai vannak, mint egy merevlemeznél. Csak a valóság az, hogy ezek egyike sem új. Pageing architektúra és folyamatos címzésú architektúrák sebességkülönbsége vagy kicsi cache és nagy cache elágazáspredikciós költségvonzata ugyanezen témák kicsiben.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "