Alapvetően a BIOS a meghatározó - a régi op. rendszerek 100% -ban erre támaszkodtak. Az XT világában (i8088), még nem volt a BIOS -ban semmilyen hard diszk, külön add-on a diszkekhez vásárolható kártyán volt a hozzá tartozó BIOS (MFM legelterjedtebb a Seagate 20M diszkje volt, a formázás külön művészet volt). A floppy volt az úr!
OFF: Valójában, a ma használatos op. rendszerek őse inkább az i386 -hoz lehet kötni - lásd Linux.
A 8 bites busz azért jó mert fele annyi vezeték kellett hozzá, olcsóbb volt a NYÁK és a periféria kártyák (8 bites ISA - rövid csatlakozó).
A V20 azért volt valamelyest népszerű mert Z80 -at is tudott (nem 8085), így (pl. az akkori nagyágyú a Videoton XT kompatibilis terminál kapásból tudott CP/M -et futtatni). A Z80 az akkori világ eléggé elterjedt processzora volt (4 és 8 MHz órajel, ZX, ZX Spektrum :) Az i8085 -höz még nem köthető specifikus op. rendszer, valójában az iparban terjedt el mint mikróvezérlő (embedded controller) és a legfontosabb tudománya az volt, hogy elment egy tápfeszről szemben a 8080 -al ami három tápfeszt kért.
Szóval, én a DOS3.x -re szavaznék, már ha van floppyd.
* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.