( bucko | 2017. 07. 24., h – 12:37 )

No, iderakom a teljes mondatot, amire válaszoltam:
Az egész az x86-os visszafelé kompatibilitásról jutott eszembe, hiszen elvileg a mai procik visszafelé kompatibilisek az 8086-os procikkal, de a 8088-assal (XT) nem.
Tehát a visszafelé kompatibilitásról volt szó, nem pedig a védett módú programok XP-n történő futtatásáról.
Az ok, amiért ilyenre faragták, az volt, hogy az akkori, olcsó 8 bites perifériaáramköröket könnyen lehessen illeszteni hozzá.
Ez is egy naív elképzelés. Ha így lenne, akkor a 80286 mellé nem használnák ugyanazt a 8250 UART-ot, mert az 16 bites. Meg a 8237 DMA vezérlőt ami az MCS85 (i8085 -> i8080 == 8 bites) családhoz készült. A korai x86-os családoknak voltak nagygépes és multiprocesszoros környezethez kifejlesztett periféria illesztő áramköreik. Egy kis személyi számítógépbe ezeket nem érte meg belerakni, mert túlbonyolította/drágította volna. Inkább az akkoriban nagyon drága memóriák befolyásolták a tervezést. A memóriák 1 bites szervezésűek voltak, és egyáltalán nem volt mindegy, ha kétszer akkora adatbuszt kellett kiépíteni. Az első pc 64k rammal készült!

amikben NEC V20-as és V30-as CPU-k dolgoztak, az utóbbi pedig a 8086-os koppintása
Jó kis koppintás! :-) Egyrészt olyan utasításokat is tudott, ami az Intelnél csak a 686-os famíliában jelent meg. Tudott nagyobb méretű bitmap-et kezelni, meg pakolt BCD stringeket. (Akkoriban nem volt minden sarkon matematikai koprocesszor, és Turbo Pascalból volt TuboBCD is, főként a pénzügyi számításokhoz.) A CX regiszter szerinti shiftelést hardver, a komplex címek számítását külön ALU végezte. Mindezt a takarékos/lusta Intel mikrokóddal oldotta meg - rengeteg órajel alatt. :) Nem utolsó sorban volt natív 8080 üzemmódja is. Ezen például kiválón lehetett futtatni az Intel ISIS-ii fejlesztőrendszert, méghozzá az eredeti programokat emuláció nélkül! Mindezt V20 esetén 12MHz órajellel.

Az AT-k processzora nem a 8086-os, hanem a 80286-os lett, tehát sem a 8088-as, sem a 8086-os kapcsán nem kéne senkinek az AT-ra gondolnia.
Mindegyikbe terveztem bővítőkártyát. Hidd el, tudom mire gondolsz. ;) A 8086/186-os pc ritka volt, mint a fehér holló. (VT16) A 186-ost inkább csak lézernyomtatóban láttam - kihasználták a DMA és a beépített CS lehetőségeit. Az XT <-> AT gondolat így a gyakran előforduló 8 <-> 16 bites adatbusszal (és io-val) rendelkező gépek összevetését jelenti.