Mindez hol mond ellent mindannak, amit én írtam? Igen, magam is írtam, hogy egy AB-osztályú analóg végfok lényegesen rosszabb hatásfokú, mint egy D-osztályú. Viszont mindkettő esetében igaz, hogy több villamosenergiát vesz fel a táp oldalon, mint amennyit lead a hangfalak felé. Az analóg végfok sokkal több villanyt eszik, mint amit lead, a különbözetet elfűti a hűtőbordákon, a kapcsolóüzemű pedig csak kicsivel több villanyt eszik, mint amit lead. A különbözetet ő is hővé alakítja, csak ez viszonylag kevés hő lesz.
Az én problémám az volt, hogy az nem igaz, hogy kevesebb villany jön be, mint ami kimegy. Csúcsban, rövid ideig lehetséges, hiszen tudunk energiát tárolni, de úgy nem, hogy folyamatosan lead mondjuk az erősítő 1 kW RMS teljesítményt például 1 kHz-en, szinuszosan, miközben felvesz 600 W-ot a tápról.
Az USB-s eszközökkel is ez a bajom. 5 V és 500 mA az 2.5 W. Teljesítmény középértékben, tehát tartósan, RMS-ben ebből nem jön ki sehogy 6 W, meg 10 W, meg ilyenek. Még a 2.5 W sem, csak ennél kevesebb. És az is összesen, tehát hangszórónként 1.25 W alatt. Persze, mondjuk egyetlen periódusra akár ki is jöhet nagyobb teljesítmény, mert például elkóban tároltuk az energiát, aztán amikor alig van vezérlés, akkor visszatöltjük azt az elkóba. De ez marketing bullshit, s erre szerettem volna felhívni a figyelmet.
A hangerő és a hangszóró bemeneti teljesítménye megint csak nem azonos fogalmak, s erre bucko kolléga felhívta a figyelmet. A hangszóróknak sem egyforma a hatásfokuk, ha úgy tetszik, más az érzékenységük. Ugyanakkora villamos teljesítményre két különböző hangszóró eltérő hangnyomást fog létrehozni. Egy dolog itt is bizonyos: a levegőbe nyomott akusztikus teljesítmény kisebb lesz, mint az a villamos teljesítmény, amelyet a hangszóró felvesz.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE