+1
Egyszer valaki leírta, hogy szerinte a gnome2 az egy jól használható felület (meg szép is). Én már 2004-ben is rondának és bénának találtam.
Miért is:
- Csak azért kellett 2 tálca, mert szövegesen ki van írva a 3 fő menü.
- Felül indítom az alkalmazásokat aztán alul tudok váltani közöttük, ha valaki egerezik, ezt már sportnak is nevezheti!
- Az alsó tálcán csak az alkalmazásváltó van. KDE-n, Winen ugyanez az egész elfér egy tálca felén, amihez a gnome2-nek 2 tálca kell.
- a legördülő menü már Win98-n is baromira idegesítő volt, mert ott olyan hasznos "alkalmazások" miatt kellett mint az eltávolítás, meg a súgó.
- Ja és persze ronda.
Persze tudom, hogy át lehet alakítani (én is úgy használtam). Nem témaindítónak szántam. Csak egyetértettem az előttem szólóval, hogy volt akkor (gnome2-gnome3 között) helye a Unity-nek, amikor kijött.
Unity:
A Unitynek volt egy elképzelése arról, hogyan lehet gazdaságosan kihasználni a széles monitorokat, ahol függőlegesen kevés, vízszintesen sok hely van (global menü, oldalsó tálca). Erre kitaláltak egy elrendezést, és tényleg ez a legjobb elrendezés (szerinem). Igaz hogy ehhez kis monitoron kell használni. Én próbáltam 10"-on is. 15 fölött már nincs igazán jelentősége. Szóval megértem azokat is, akik szidják. Nagyobb monitoron, ha valaki mást szokott meg, tényleg kényelmetlen a kezelése. Legalábbis eleinte.
Sokan itt örülnek, hogy mekkorát bukott mobilon (tablet, telefon) az MS. Én azt gondolom, hogy a Linux (legalábbis a hagyományos Linux) sokkal rosszabbul áll mobilon mint az MS. Konkrétan nincs mobil eszközre Linux. Én szurkoltam az Ubuntunak. Szerintem jó ötlet volt a konvergencia. Ha tényleg eljutunk oda, hogy otthonra elég egy mobil eszköz (márpedig erre jó esély van), akkor a desktop linuxnak nem jósolok nagy jövőt, pláne ennek a rengeteg grafikus felületnek, mert ha ez így megy tovább a legtöbb felületnek több fejlesztője lesz, mint használója.