Az applikáció egy létező szó, nyelvtanilag is helyes. Latin eredetű. Ugyanabból a latin szóból van származtatva, amiből az angol application. Tehát, az angolok se használják az applicationt tovább, mert az nem angol (eredetű) szó. Nézd már végig a nyelvünket, hogy hány idegen eredetű szavat használunk? És nem csak a magyar, az angol, a német, stb...sorolhatnám. Minden nyelv tele van idegen kifejezésekkel, sokszor honosítva, sokszor nem (na, ez szerintem az igazi probléma).
A latin meg úgy általában ott van mindenhol. Operáció (műtét), injekció (oltás) és a többi. Vagy sufni, pajszer, sublót, muszáj (muss sein), rengeteg germanizmus. Ezeket se használjuk már jó?
Meg millió török eredetű szó, ami a 150 év itt tartózkodásuk után megmaradt, és valljuk be, úgy használjuk őket, hogy azt sem tudjuk már, hogy nem magyar eredetű szavak.
Ha valakit zavarnak a honosított idegen eredetű szavak, az kezdjen el rovásírást tanulni, az a "magyar" nemde? Kb. a baromfiudvarnál nem jut messzebbre az ember, mert hogyan írod le rovásírással pl. azt, hogy számítógép?
Azt is viccesnek tartom, ha már szóba hoztam, amikor mai településneveket írnak ki rovásírással, mintha valaha leírhatta volna így bárki is az adott település nevét.
Szóval, alkalmazás vagy applikáció egykutya.
u.i.: Akkor ne használjuk az "app" rövidítést sem ugyebár, inkább az "alk"-ot helyette, mennyivel jobb. Aki meg fejleszti az "alk"-ot, legyen "alkesz".
Wikipédiáról még egy kis szösszenet:
"Sok latin alapú szó (elsősorban nemzetközi szó) található más modern nyelvekben is, mint például az angolban – ahol a francia közvetítésével a latinból származó szavak aránya szélsőségesen magas, az Oxford Dictionary szerint a ma használatos angol szókincs fele (például szinte az összes elvont fogalom) – és a magyarban is. Egyes kifejezések annyira beépültek a magyar nyelvbe, hogy latin eredetüket már észre sem vesszük. Közéjük tartozik a „persze” (vö. latin per sē intellegitur ’magától értetődik’), de egy elterjedt vulgáris szavunk is régi latin átvétel, a caco, cacare igéből származó magyar „kakál”.[1]". Na, és ha már eljutottunk a "kakál" szóhoz, akkor használjuk inkább helyette a "szarni" szót, az leglább finnugor eredetű:
"Az előkelő „székelés" szó egyébként már ülő alkalmatosságot feltételez, míg a szarni szó ősi, finnugor örökség." (Wikipédia)
--
robyboy