Te sem lehetsz mai gyerek ;)
Ez van. :-/
Megpróbálom érthetően leírni. A saját testemnek készség szinten ura vagyok, a mozdulatokhoz minimálisan sem kell gondolkodnom. A toll úgy mozdul, ahogy a gondolataimban megszületik valami, legyen szó egy gondolkodást megkönnyítő szemléltető ábráról, egy kapcsolási rajz részletről, valamilyen szöveges infóról vagy számolásról.
Ezzel szemben a gép egy újabb indirekció az ábrázoláshoz, a gép használatához valamelyest gondolkodni kell: grafikus módban legyen-e, szövegdoboz kell-e, de mivel megvan a lehetőség, az ember elvész a részletekben. Dőlt betű legyen? Vastag? És milyen színű, mekkora? Háttérszín? Így aztán már rég nem a megoldandó feladaton jár az ember esze, hanem annak a segédeszköznek a használatán, amellyel küzd épp.
Ha valamit le kell vezetni, esetleg egy derékszögű háromszöget kell keresni egy vektorábrán egy szögfüggvény felírásához, s ehhez kell egy skicc, az szerintem lényegesen gyorsabb papíron. Mire kimondom, le van rajzolva, fel van írva az összefüggés. Ez idő alatt még csak ott tartanék, hogy egyáltalán milyen software-rel közelítsek a problémához. Talán kolourpaint?
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE