Esélyük sem lett volna _saját_ ingatlanra. meg 10-20 éven keresztüli röghöz kötésre. Az árfolyam kockázatára felhívták az ügyfelek figyelmét _írásban_ is, csak azt a papírt _sem_ értették meg sokan, sőt, megkockáztatom, nem is olvasták el, csak a "mennyi hitelt kapunk, és mekkora lesz a törlesztőrészlet". Ja. Az első. De arra nem gondoltak, hogy ha erős Ft esetén a jövedelmük (aktuális jövedelmük) által engedett maximális törlesztőterhet vállalják be, akkor semmiféle mozgásterük nem lesz egy forintgyengülés, vagy jövedelemcsökkenés, illetve egyéb, rendkívüli helyzet esetén. Arra pláne nem gondoltak, hogy belőjjenek egy kiszállási árfolyamot, aminél akár az ingatlan értékesítésével, de kiszálljanak a hitelből.
A végrehajtásig jutó hitelek döntő részében még az is ott figyelt, hogy az üf., bár a vak is látta, hogy nem fog tudni rendsesen törleszteni, nem ment oda a bankhoz, hogy a hitelt megpróbálja átdolgoztatni, törlesztéseket átütemeztetni - nem, csak akkor jött a sipítás, amikor a bank érvényesíteni kívánta a jelzálogot.
"összedől, kiég, meghal a hitelfelvevő" - első kettőre a kötelező vagyonbiztosítás fedezetet ad - hitelfedezeti életbiztosítás valóban nem volt kötelező.
A kamatos kamatot nem érteni, felnőtt emberként... A kamatot (annak az egy hónapra eső részét) az aktuálisan fennálló tőketartozásod után fizeted, és ami ezen felül belefér a havi fix (nagyjából fix, mert napi kamatozással számolnak) törlesztőbe, az megy tőketörlesztésre.
Szóval matekból is van mit pótolnod, nem csak közgazdaságtan/pénzügy témában...