( Charybdis | 2017. 01. 16., h – 18:00 )

Most körbenéztem online számlázóprogramok terén és lesújtók az eredmények!

Ezen a rendeleten gyakorlatilag elvérzett mindegyik online számlázó, kivéve egyet:

23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet
a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400023.NGM

Ezen belül: 2. melléklet a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelethez
Az XML séma mezőinek fogalommagyarázata, elnevezések táblázata

Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval kell rendelkeznie minden számlázóprogramnak a 2016. január 1. óta kiállított számlákra, tehát már több mint 1 éve. Ahogy körbenéztem, csak (!) a Billzone.eu online számlázó implementálta maradéktalanul a rendeletet.

Most csak online számlázókról beszélek. Leírás, képernyőképek alapján láttam pár veterán Windowsra telepíthető számlázót még, ami úgy tűnik szintén sikeresen implementálta a rendeletet, de azokat nem ismerem.

Az a lényeg hogy a rendelet szerint megadott sémájú XML-t kell tudnia produkálnia a számlázóprogramnak, és általában mindegyik hiányos XML-t gyárt, mert legtöbbször a záradékok nem kerülnek a megfelelő mezőbe, sőt teljesen lemaradnak az XML-ből.

Arról van szó hogy a legtöbb számlázó program fejlesztője lusta, és simán odadob egy szövegmezőt, hogy nesze ide írhatsz be minden megjegyzést ömlesztve. De a NAV XML bizonyos mezőkre szétbontva kéri az információkat.

Pl. ha a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz, akkor erre külön mező van az XML-ben, ahová be kell írni az export során, hogy az adott számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Tehát a számlázóprogramban kell egy olyan opció, amit be lehet pipálni ha van közvetített szolgáltatás, mert csak így tudja a program a megfelelő XML mezőbe tenni ezt az információt, ha csak 1 db szövegmező van ömlesztett információkkal, akkor nyilván nem.

Aztán ha termékdíjköteles terméket adsz el, ezekre van 4 záradék is, de ezen belül is vannak alzáradékok, amiket mind külön XML mezőbe kell írni az export során.

Van még itt finomság, ha adómentes a számla (0% rajta az áfa), akkor a számla kötelező tartalmi eleme az ,hogy szöveges indokolni kell, miért nincs áfa a számlán, hivatkozni kell jogbszabályra. És igen, ez az indoklás is külön XML mezőbe kerül exportkor, feltéve ha támogatja a számlázó (nem támogatja a legtöbb program).

A Billzone a legprofibb, mindig ha kijön egy jogszabályváltozás, akkor a blogjukon máris kiírják hogy verziófrissítés, és még a jogszabály hatályba lépése előtt már látod a blogjukon, hogy ilyen és ilyen jogbszabályváltozás miatt mától ez és ez változik a számlázásban, és mire életbe lép a jogszabály, már tudja a program a kért dolgokat.

Más programoknál inkább csak a kifogásokat találtam, hogy ezt eddig nem is kérte a NAV, az nem is úgy van, beszéltünk a NAV-val és ezt nem is kell tudni stb.

Közben pedig jogilag a rendelet, törvény felülír minden mást, tehát hiába mond akármit a NAV, az élő rendelet/törvény azt felülírja, tehát az élő rendeleteknek ,törvényeknek kell megfelelni számlázás során.

A Billzone kifinomultsága legjobban idegen nyelvű, devizás számla kiállításakor látszik meg.

Más számlázóprogramok képesek olyan számlát kiállítani, amin a szövegek csak idegen nyelven vannak (magyarul nem), ISO szabvány jelölés helyett szimbólum jelzi a pénzneme (pl. 200$) és a dátumformátum meg többféleképp értelmezhető, pl. 05/01/17 a dátum a számlán.

Így sikerül olyan számlát kiállítani, amiről nem lehet eldönteni, hogy ausztrál dollárban, kanadai dollárban, vagy amerikai dollárban van-e a számla összege (merthogy a $ jel mindhármat jelentheti!). Nem lehet eldönteni, hogy a számla dátuma (pl. teljesítés dátuma) 2017. január 5. vagy 2017. május 1? Mert különböző országokban különböző dátumformátum van! Pl. fizetési határidőnél ugye ez nem mindegy... Továbbá idegen nyelven kiállított számla hiteles fordítását kérheti a NAV ha olyan kedve van a számlakiállító költségére!

Sikerült magadnak egy sor problémát gyártani mert gagyi számlázót választottál.

Billzone-nál ez úgy néz ki, hogy kétnyelvű számlákat gyárt ha idegen nyelvű számlát kérsz, tehát a hiteles fordítás ott van a számlán már eleve, ez pipa.
A pénznemet normális ISO szabvánnyal írja rá a számlára: 200 USD. Csak egyféleképp érthető, nincs félreértés!
A dátumot is úgy írja rá, hogy bármelyik országban csak egyféleképp lehet érteni: 2017. Jan 5.

Az elvárt XML mezőket mindet rá tudja írni a számlára, egyszerűen minden számlatételhez van egy záradék legördülő menü, amiből ki lehet választani a záradékokat, és ha olyan záradékot választasz, amihez vannak almezők is, akkor megjelennek új mezők is amiket kitöltve minden információ szépen bekerül a kért XML mezőbe az export során!

Csak a Billzone-t javasolnám online számlázók közül, ez az új NAV XML rendelet elvéreztette a többi programot és csak a Billzone maradt állva.