Oké, sikerült kihallanom a 8/16 bit tesztekben a különbséget. Ehhez egyrészt fel kellett tolnom a hangerőt egy olyan szintre, amin normálisan soha semmit nem hallgatok (kivéve élő koncert), másrészt koncentrálnom kellett egy olyan részletre, amiben hallottam a különbséget. A Gangnam Style esetén ez a cinek hangzása volt, a Neil Young tesztben pedig a sample legvégén, a lekeverésnél hallottam némi zajt. Így mindkét tesztet ki is tudtam hozni 10/10-re.
Egy Sennheiser PC151-gyel és egy Sony ZX310AP fejhallgatóval is próbáltam, mindkettő vezetékes. Érdekes módon előbbivel értem el jobb eredményt annak ellenére, hogy utóbbinak szélesebb a frekvenciatartománya és jobban simul a fülre is. Viszont így sokkal több mélyet hallottam, ami pont, hogy zavart.
Mindamellett, hogy tényleg lehet hallani a különbséget, és akkor már nem mindegy, hogy milyen minőséget hallgat az ember, számomra azok a körülmények, amikor már hallottam a különbséget egész egyszerűen nem életszerűek. Se a hangerő, se a zenére koncentrálás azon foka, ami ehhez kellett (értsd: nem külön-külön akarom hallani a hangszereket, hanem együtt).