Ha már van affinitásod két szám összeszorzásához, akkor jó úton haladsz! ;)
Az elektronika tanulását alapfokon az Ohm, Kirchhoff törványei és R-C-L tagokkal kapcsolatos számításokkal lehet elkezdeni. A következő fejezet az alapkapcsolások ismerete. A rutin pont olyan, mint amikor egy programozó ránézésre felismeri a for ciklust. A jól megrajzolt(!) kapcsolási rajzot könnyedén lehet olvasni. A dilettáns munka általában az értelmetlenül szétdobált részletekből látható. Pl. amikor nyomtatott áramkört terveztetek 8-10 szempont szerint egyeztetett "tolvajnyelven rajzolok". A végeredmény szinte kivétel nélkül tökéletes, mert aki tervezi villamosmérnök (bár aszongya már nem ért hozzá :), de az amatőrök által figyelembe se vett nagyfrekvenciás/nagyáramú/zavar/hidegítési/árnyékolási tulajdonságok szempontjából is minden a helyén van.
Digitális áramkörökhöz vagy adatátvitel vonalhoz a Texas TTL receptek (MK 1978) a tökéletes mű. Annak ellenére, hogy ma már nem is használnak TTL áramköröket meg wire-wrap kötéseket.
Alapirodalmat pl. a Texas-tól szoktam letölteni. A gyártók az egyes alkatrészekhez általában kiadnak Application Note vagy Reference Design típusú anyagokat részletes számításokkal. Általában érdemes tisztában lenne az alapáramkörökkel. Ha érdekel mondjuk egy teljes analóg kézikönyv akkor előkerítem. (Ezek mind online anyagok.)
A legfontosabb egy alkatrész alkalmazásakor az adatlap. Abban is megtalálható egy-egy áramkör alapbeállítása és méretezése. No, meg a bemenetek pontos kialakítása, határértékek, tápellátás, hidegítés stb. Ha idáig eljutsz, vigyorogni és hüledezni fogsz, hogy mitől működnek a breadboardon kialakított áramkörök! A másik rossz hír: a jobb alkatrészek java része csak felületszerelt kivitelben kapható. Persze nem kell mindent sajátkezűleg szerelni, de pl. egy modul vásárlása ebay-ről már sokkal jobban fog menni ránézésre is. Hiszen látod mi van rajta.
Néhány példa.
Ebben a topicban is szereplő i2c busz tulajdonságait (bár a thread tetején linkelt cikkben is van egy részletes magyarázatra mutató link) a legegyszerűbben úgy ismerheted meg, hogy a gyártótól (NXP==Philips) letöltöd az i2c specifikációt. Részletesen leírja a max/min felhúzóellenállás méretezését (van hozzá két grafikon is) és a megengedhető maximális kapacitást ill. az időzítéseket. Tehát nem kell az egészet megtanulni, hanem a kívánt információt kiszedni belőle.
Volt egy topic az usb kábel maximális hosszáról. Az usb szabvány leírja és elmagyarázza, de a QA-ban is szerepel. Az ehhez szükséges ismereteket a TTL receptekben is megtalálod, bár az usb jó 20 évvel később keletkezett. De egy vezeték régen is vezeték volt, a villany ugyanúgy közlekedik rajta: fénysebességgel.
No, remélem jól összezavartalak. ;)