( lmarton | 2016. 10. 02., v – 21:51 )

Mondjuk kommunikacio, ebbol fakado alap bizalom es az elvegzendo munka mibenletenek kolcsonos ismerete...
Voltam megrendelo, es voltam munkavallalo.
Megrendelokent tudtam hogy egy adott feladat mit er meg nekem es ha egyedul nem is a targyalas soran korulbelul felmertem(tuk) hogy ez mennyi idobefektetest jelent. Ebbol kovetkezett egy kolcsonosem kialkudott ar.
Inkabb azt mondanam, hogy aki manapsag keptelen a fenti dolgot kijatszani az nem is lenne megfelelo a feladatra, de nagyon rossz dolog mint a megrendelore mint a munkavallalora nezve ha a kijatszas egyaltalan meg is fordul a fejekben.
A magam reszerol tudni szoktam hogy valami mennyit er meg nekem... Legyen az egy gumicsere vagy egy adott IT reszfeladat... Ha valaki azt gyorsabban megcsinalja akkor az O erdeme es igazabol en is nyerek vele mert gyorsabban megvan... Az arat es a munkamoralt nem kapo felugyelettel kell betartatni hanem kommunikacioval - ha szukseges menet kozben is ha a korulmenyek megvaltoztak...
A privacy ilyen durva megsertesere _semmi_ nem mentseg...