Mind a kettőnek megvan a maga előnye. Fix price-t akkor érdemes csinálni, ha "fél óra" alatt letudo
Óradíjnak akkor van értelme, ha valami nagyon nem triviális, sokat kell keresni a megoldást, akkor az ügyfél ezt fizesse ki.
(Ügyfélnek meg pont az ellenkező az érdeke, a "könnyű" melót óradíjban akarja nézni, a "nehéz, pepecselőset" meg inkább fixen) :)
Mivel nekem az elméleti kutatás van "becsípődve" nekem meg az "Akadémiai szféra" kell, ott meg olyanok a szabályok amilyenek.
Bár azt is lehet Profitorientáltan csinálni, csak kevés cég van aki azt tényleg megfizeti (jellemzően külföldön). Ott az lenne a munkavállaló érdeke, hogy "Fix" díj (gyak 0-24-ben kapja a pénzt), mert ha elmegyek mondjuk moziba az agyam nem kapcsol ki, ha haverokkal sörözök akkor is (bár ez fejlesztői melók egy része is ilyen). Valamint aránytalanul többet kell kikapcsolódni. Viccesen megfogalmazva akkor kellene a plusz pótlékot adni, hogy mennyit alszom, mivel az agy akkor a leghatékonyabb. Gondolom többeknek volt olyan "élménye", hogy elment aludni és éppen nem tudott valamit megoldani, reggel meg "megvolt" a megoldás.
Ezt freelancer-nek nagyon nehéz elfogadtatnia a megrendelővel, viszont legalább megvan az a szabadsága, hogy saját maga oszthatja az idejét és némi önismerettel (pl tudja, hogy délelőtt alszik, délután intézi a dolgait és éjjel dolgozik) hatékonnyá tudja tenni a munkavégzést.
Mondjuk a képernyőképes dolog szerintem kicsit kapufa, ha éppen egész nap a füzetben vezeti le magának a matekot, azt nem fotózza. Pl ha valami kritikus részt ír az ember, akkor feldob egy petri hálót és megnézi, hogy van-e benne holtpont. Mondjuk az ahhoz tartozó matekot lehet érdemesebb mondjuk julia-ban lekódolni, nem kényelmes csomó mátrixműveletet kézzel végezni, de mondjuk, ha probléma van, akkor érdemes kimenni pár papírral a parkba, venni egy citromos sört, és elkezdeni bűvészkedni (bár lehet akkor is vinnék egy iPad-et Pythonista 3-mal és azzal számoltatni).