te is ott mész be a csőbe, ahol mindenki más. Ha megnézed, egy mondatban ütöd az egyik szavaddal a másikat:
A trükk az eljárásban van, a szoftver ezt csak végrehajtja. A szoftver jelen esetben olyan, mint a bütykök a régi kapcsolóban. Az megugye már rég nem szabadalmaztatható.
Eljárás-szabadalom létezik.
A szoftvert védi a szerzői jog.
A fájlformátumot is védi a szerzői jog, lásd DeCSS.
Az algoritmus viszont nem szabadalmaztaható.
A fileformátumot nem védi a szerzői jog. A DeCSS-sel az volt a gond, hogy a hatásos másolásvédelmi eljárások megkerülése is a mszerzői jog megsértésének számít.
A a szerzői jog egy bizonyos szoftvert védi , de a szabadalom nem csak egy bizonyos, hanem az azonos megoldási elvre (azonos vagy nagyon hasonló algoritmusra) alapuló megoldásokat védi.
Az algoritmus nem más, mint egy eljárás, csak nem műszaki jellegű dolgok, hanem bitek manipulálására. Ha a bitek manipulálásának végül műszaki eredménye lesz (pl egy film ráfér egy CD-re) akkor az egy műszaki eljárás azaz szabadalmazható függetlenül attól, hogy ez biteken keresztül történt. Már jelenleg is ez a szokásos jogértelmezés.
A bütyök az egyik legjobban szabadalmazható dolog. Nem az ő "bütyökségében", hanem abban a környezetben ahova helyezed. Ha tegyük fel van egy nagyon bonyolult programkapcsoló, amibe egy extra bütyök és rugó beépítésével kétszer annyi funkció valósítható meg akkor az igénypont kb így néz ki:
"Ilyen és ilyen nagyon bonyolult programkapcsoló azzal jellemezve, hogy egy vagy több ilyen és ilyen bütyük és rugó van így és igy beleépítve..."
Aki ezekután az ezzel jellemzve utáni módon rak egy bütyköt és rugót a kapcsolójába az bitorol.
Látom jogász vagy, ezért más hasonlatot használok.
A Numerus Clausus semmire nem volt jó, nem tartották be és pár évre rá vissza is vonták.
Viszont irdatlan nagy későbbi ganéságokat alapozott meg azzal, hogy beleverte az első éket a sziklába.Na ebben a slamasztikában ülünk mi most itt.
Közel sem vagyok jogász, hanem rendszergazda, de mivel egy szabadalmi irodában dolgozom elmentem egy felsőfokú iparjogvédelmi képzésre és szakértői bizonyítványt küzdöttem ki magamnak. (Sokkal inkább vagyok informatikus kb 20 év mint iparjogvédő kb 3 év).
A példa tetsztik, de az éket nem most verték bele a sziklába, mert az általam leírt feltételekkel (azaz, hogy műszaki legyen) már régóta lehet szabadalmat szerezni.
A slamasztikában van valami, de nem azért amiért gondolod. Sajnos sem a szabadalmi jog, sem a szerzői jog nem igazán alkalmas a szoftverek védelmére, mert a szoftver a két jogterület között helyezkedi el és mindkettőbe belenyúlik. De ne lesz jobb, mert már van kettő is ami többé-kevésbé alkalmas. Így azután nem vállalják fel egy harmadik valószínűleg mindenkinek inkább megfelelő jogintézmény létrehozásának kínjait és marad ez a felemás helyzet. (Ez utolsó bekezdés nem az elterjedt nézet csak az én rögeszmém.)