„Elnézést- nem vagyok hozzászokva, hogy a szüleimet felrobbantják a repülőtéren, hogy az életem szerelmét molesztálják/megerőszakolják egy nagyváros nappali utcáin, hogy a testvéremet útonálló módjára kifosztják, hogy a gyermekemet lelövik az utcán, hogy a gyrosos lányt lehentelik egy bozótvágóval, hogy a lelki atyám nyakát elvágják a hitt Istenem békés-nyugodt házában.”
Ha velem és hozzátartozóimmal ennyi szerencsétlenség történt volna, valószínűleg én is másként tekintenék a világra. Nem csodálkozom, hogy miután ennyi szörnyűség történt veled, annyira rettegsz az újabb tragédiáktól, hogy bármilyen jogodról hajlandó vagy lemondani a remélt béke érdekében. :-(
Más szemszögből: nem az a kérdés, hogy lesz-e terrorcselekmény Magyarországon, hanem az, hogy mikor. Bár arra is volt már példa, hogy a kormányunk (más kormányokkal együtt) lepaktált az ördöggel (alias Carlos), annak érdekében (is), hogy Magyarországon ne kövessenek el merényletet. Ha most is megtették, akkor azért ez a törvény teljesen más megvilágításba kerül. Afelől semmi kétségem nincs, hogy ha a jelenleg hatalmon lévők személyes érdekei úgy kívánják, akkor bárkivel hajlandók üzletet kötni.