( dnet | 2016. 07. 28., cs – 10:48 )

Azzal, hogy a titkosítást a GSM/LTE/stb. mobilhálózat felé a SIM kártya végzi a benne tárolt kulccsal, a szolgáltató és te is biztos lehetsz benne, hogy a telefon addig személyesítheti meg az előfizetői identitásod, ameddig a kártya a készülékben van. A kulcsot (kellően biztonságos implementáció esetén) nem tudja kiolvasni belőle a telefon, csak parancsokat tud neki küldeni, pl. "itt egy PIN, induljon a session" vagy "itt egy titkosított csomag, mi a megfejtése".

Technikailag megoldható lenne, hogy a kulcsot egy, a telefonban lévő chip tárolja, de ekkor már a szolgáltatónak egy idegen chipben kellene megbíznia, ami bármikor kiadhatja a kulcsot másnak (szemben a szolgáltató által kibocsátott chippel, amit ő kontrollál). Hasonló célból kapható elektronikus aláírásra és e-mail titkosításra is chipkártya, ahol szintén az a cél, hogy ha kompromittált is a gép (pl. trójai szoftverrel), a kulcsot akkor sem lehet a kártyáról megszerezni, így tulajdonosa biztos lehet benne, hogy amíg a kártya fizikailag a birtokában van, addig más nem rendelkezik a privát kulccsal.