( Hiena | 2016. 07. 04., h – 09:19 )

Ez nem meccs, hogy valakinek drukkolni kelljen. Ha nem jól működik az ország, ha nincsenek bevételeik akkor nekem is szopó, nem csak az államnak. A vám kifelé és befelé nem ugyanakkora, egy autonóm ország mindkét irányba más-más tarifákkal dolgozik minden egyes országgal.
Nem oldhatja meg az EU-n belül mert nem gazdaságos. Mit gondolsz, a német autógyártók miért nálunk gyártatnak és nem Németországban? Egy kínai gyártónak, ha a magyar exportterméknek az EU felé kisebb a vámja, mint közvetlenül az EU-ba Kínából, rögtön megéri idehozni a termelés és ráüttetni a Made in Hungary matricát. Ezt csinálták éveken keresztül a japán gyártók is a 90-es években nálunk. Az Orion, a Videoton ezekből a megrendelésekből élt. A mobilok, szórakoztatóelektronikai berendezések szerelési költsége már most közelíti a kelet-európai költségeket.
Az EU-ban nem tud fellépni hatékonyan Magyarország, mert egyszerre kell meccselni az összes gazdaságilag fejlett EUs országgal. Akik pl. megengedhetik maguknak, hogy pár milliót áldozzanak egy komplett magyarországi ágazat lejáratására civil csoportosulásokon keresztül.

A magyar tejipar vicces kis történet. mezőgazdasági országként, szépen elvoltunk a magyar tejtermeléssel és ahhoz kialakult vegyes kis és nagytermelői kombinációban működő rendszerrel. Aztán jött a privatizáció és jöttek a multik, akinek bagóért eladták a feldolgozóipart. Ez szépen működött is az EUs belépésünkig, aztán ahogy nyílt a határ, máris termelést optimalizáltak (értsd. felszámolták), mert a literenkénti 3-5 forintot nyertek a beszállítói áron. Ezzel aztán ment a magyar tejtermelés a kukába. Ennyit tesz ha van vám.

Az alternatív energiákkal csak egy probléma van, hogy picit darabosak. Olcsó a napelem, olcsó a szélturbina, csak már nem olyan olcsó ha hozzá kell csapni a szivattyús tározóerőművet, hogy éjjel és szélcsendben is legyen villany. Különösen ha a delej 60%-a a víz utaztatásában elveszik. Ráadásul az elektromos autók korában, pont akkor kell majd a nagy teljesítmény, mikor nem süt a nap. Mert valahogy épp éjszaka akarja majd tölteni azt a kurva kocsit mindenki.
Épp ez a probléma már most nyugaton is, hogy nem tudják hova rakni. Nincs mivel megfogni ezt az energiamennyiséget. Gondolj bele, egy napelemes rendszerben, a Paks 2GWh teljesítményével számolva, 12 óra alatt 24 GWh energiát kellene eltárolnod, majd 12 óra alatt visszanyerned. Csak a lépték kedvéért a Tiszalöki vízerőmű névleges teljesítménye, 12,9MW tehát alig 155 db. kéne belőle egy paksi kapacitásához. Namost, ezt működtető vízmennyiséget, naponta fel kell tornászni a tározóba. Vagy esetleg van jobb ötleted? Oh, tudom! Ilyenkor szokták az ökobunkók javasolni, hogy távvezetéken hozzuk el a föld túlsó oldaláról.
Drága a paksi beruházás? 500MW teljesítményhez úgy 2,5 millió 200W-os napelemtábla kell, ami úgy 50000 Ft/tábla árral számolva, 125 milliárd forint. Ehhez hozzájön az infrastrukturális beruházások ami olyan 300 milliárd forint, lévén nagyjából 5 négyzetkilométert kell lefedni. Erre még olyan 25 milliárd járulékos költség, mint hálózatkiépítés, terheléselosztó rendszer, stb. És ez a rendszer nem 24 órában termel és nem képes folyamatosan csúcsüzemben járni.
A másik aprócska probléma, hogy 100-200 tonna acélnak, vagy alumíniumnak nem mondhatod, hogy most vegyen nagy levegőt és 12 órán át tartsa a hőt, csak mert nem lesz ami fűtse 10-12 órán át. Esetleg erre ötlet?
A felelős kormánynak a feladata, hogy 15-20-30 évre hazardírozzon és ne 3-4 évre. Az összes nagyberuházás ilyen. Egy állam ki tudja heverni, hogy bukjon pár ezer milliárdot, egy magáncég nem. Vannak tendenciák az iparban, mint pl. a nagy tisztaságú fémötvözetekre mutatkozó, folyamatosan növekvő igény. Ennek a kielégítéséhez villany kell, nem kevés. Erre infrastruktúra kiépítése az állami feladat, mert a magánszektor képtelen előteremteni a nagy erőművek költségét. Arról nem beszélve, hogy az állam ki tud várni egy 50-70 éves project megtérülésbe fordulását, egy cég nem.

--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "