A politika leszarása közel sem egyenlő a tájékozatlansággal.
Az hogy én nem ordítok mikor megy a híradó és nem arra szánom a szabadidőm, hogy uszító politikai blogokat gyártsak nem jelenti azt, hogy becsukom a szemem.
Sőt befolyásolható személynek sem kell lennem, mert így gondolkozom.
A különbség pusztán annyi, hogy én nem az RTL Klubbon nézem meg hogy jobban élek-e, hanem szétnézek a környezetemben.
A jónéhány évvel ezelőtti állapotokhoz képest mindenki jobb autóval jár, nem megy az utca minden házához a Providentes kocsi, szinte mindenkinek szélessávú internete és mobiltelefon előfizetése van (okostelefon kombóval). Sőt kiskorú gyerekeiknek is. De sorolhatnám még, a lényeg hogy nem kicsit nőtt az emberek életminősége.
Politikai témát családban, baráti körben, munkahelyen ritkán hozunk fel (szinte soha). Kivételt képez az elmúlt idők nagy port kavart menekülthullámmal kapcsolatos ügyei, amiről egy ország beszél vagy beszélt. A politikai bűnözés általános jelenség a rendszerváltás óta, függetlenül attól melyik párt vagy koalíció bitorolta a parlamentet.
„Szerencsere nem mindenki igy gondolkodik, *ezert* elheto meg valamennyire ez az orszag...”
Nem az elvakult politikai irányzatokat követő személyek építik ezt az országot.
Az objektivitást kizárja az előítélet. Márpedig mi lenne előítéletesebb annál amikor kutya kötelességének érzi valaki, hogy minden mondatával uszítson az általa unszimpatikus politikai irányvonallal szemben. Ez az ország biztosan nem ezért élhető még...
P.S.: Adócsaló vagy de köszi, hogy nem dobsz fel ;)
--------------
„If there were no hell, we would be like the animals. No hell, no dignity.”