Az answ altal is linkelt cikkbol (http://www.bankkartya.hu/hirkategoria/hirek/cikk/7689-ppo-botrny-az-otp…) az derul ki, hogy az OTP tarolta az adatokat, a kereskedonek meg joga volt vonni kesobb is. Ezt a fajta megoldast a recurring (ismetlodo, pl. havi elofizetesi) dijak beszedesere alakitotta ki az OTP. Ez eddig OK es biztos vagyok benne, hogy jogilag minden rendben volt a bank reszerol, viszont
- Azert is hivtak akkoriban botranynak es azert is vizsgalodott legalabb harom fele hatosag, mert az atlagember nem szamit ra, hogy ha a banki oldalon adja meg az adatait, akkor kesobb is megterhelhetik.
- Nem tudom volt-e/mekkora volt a figyelmezteto felirat a bankos fizetesi oldalon, hogy a kartyaadatokat eltaroljak a kesobbi terhelesek automatikus kiegyenlitesehez. Mindenesetre a bank egyik valaszabol: "A szolgáltató felületén a regisztráció során – egy normál internetes fizetéshez hasonlóan – a kártyabirtokos átirányításra kerül a banki oldalra, és ott adja meg a kártyájának adatait, amivel a későbbiekben a tranzakciót ki kívánja fizetni. " Tehat hasonloan. Ez meg barmi is lehet.
- A banknal eltarolt kartyaadatokat nem lehetett torolni, csak a kereskedo kezdemenyezhette ezt. Az viszont nem epitett ilyen kartyaadat torles inditasa funkciot a weboldalaba. Biztos kifelejtette...
- A bank total mellebeszel a "hogyan kerulhetik el az emberek az ilyesmit" kerdesnel.
Mindezek utan (es anno a sok errol szolo diskurzus utan) bennem, mint nem bankos szakemberben az maradt meg, hogy nem tudhatom mi fog tortenni, ha az OTP feluleten megadom a kartyaszamom. Jelzi-e a bank a sajat feluleten, hogy a kereskedo keresere most el fogja tarolni az adatokat?
Teljesen eletszerutlen, hogy minden kajarendeles elott elolvassa valaki a 40 oldalas aszf-et, hogy elozo nap ota valtozott-e, hatha rautalo magatartassal epp hozzajarul, hogy a kajaszallito oldal orok hozzaferest kerjen es kapjon a kartyajahoz. Teljesen legalisan.