Nem emlékezem, hogy lett volna olyan teheremelő képességű rakéta ami 10 tonna felszállótömeggel GTO-ra vitt volna bármit is. Sőt, olyan légköri rakétára sem emlékezem ami 10 tonna felszállótömeggel 8 embert szállított volna. De majd kijavítasz, ha tévednék.
A WSS Enterprise balesetében egy emberi mulasztás volt a ludas és egy humán interface tervezési hiba. Ennyi erővel azt is mondhatnánk, hogy a rakétás rendszerek nem jók, mert a Soyuz 11-ben hárman haltak meg egy
Látom még mindig nem tudsz elszakadni az alak és a hajtóműrendszer kialakítása közötti különbségektől. Hogy egy repülőgép mekkora sebességgel repül, az a hajtóműve tolóerejétől és nem az alakjától függ. Elismerem , egy hosszú, karcsú szárny elég necces 2M felett, de erre vannak megoldások (Lásd: B-2, Tu-160)
Mit akarok megspórolni a repülőgéppel? Élettartamot, megfordulási ciklust, aerodinamikai kormányozhatóságot, egyszerű leszállás és indítási lehetőségeket, szervizelhetőséget, kiszolgálói infrastruktúrát, jahm és emellett egy kis tüzelőanyagot. Mind olyan apróságokat, amik nélkülözhetetlenek egy napi használatban lévő eszköztől.
A Shuttle egy állatorvosi ló volt. Tipikusan olyan megoldás, ahol nem mertek nagy kockázatot vállalni, folyamatosan változó igényekhez kellett igazítani a konfigurációt, ráadásul még a költségvetést is megvágták. A shuttle elve jó, a megvalósítása az borzasztó lett.
--
"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "