( Som-Som | 2016. 02. 22., h – 22:01 )

Az, hogy nem tervezHETŐ, azt nem mondanám. Legfeljebb mi nem tudjuk megtervezni.

Ezt megint könnyen rá tudom húzni az emberek gyenge képességeire. És nyilván igaz is. De azért azt látni kell, hogy a szoftverek komplexitása mondjuk az 1980-as évekhez képest rendkívül megnőtt, a time-to-market és feature verseny egyre csak fokozódik. Szörnyű nagy nyomás van az embereken és még az Agile, Scrum, Lean, CI, XP, TDD stb varázsszavak, valamint az egyre hatékonyabb nyelvi eszközök, IDE-k, frameworkök és egyebek sem feltétlenül tudnak hosszú távon segíteni azon, hogy ki ne csússzon a lábunk alól a talaj.

Ez egy egyre gyorsabban pörgő mókuskerék, viszont a pofára esés egyszerű jelekből megjósolható. Ha csak hányják be az új dolgokat, refaktorálásra, esetleg már tesztelésre sem jut rendesen idő, akkor ideje lassítani és valami új utat találni vagy végleg befellegzett. Mondhatnám úgy is, hogy a refaktorálás vagy tesztlés akár pillanatnyi elmaradása is egy piramisjáték kezdete, így kérlelhetetlenül meg kell akadályozni.

Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a gyorsítást követelő menedzsmentet figyelmen kívül lehet hagyni. Ha összeomlik egy cég és az utcára kerülsz, mindegy, hogy a kód rohadt rád vagy a cég maradt alul a feature versenyben. Technikailag kell folyamatosan fejlődni, és ezek megbeszélése pl. a Retrospective meeting.