Az MSc kepzesnek es altalaban az egyetemi kepzesnek nem elsodleges celja a gyakolrati ismeretek oktatasa. A gyakorlati tudas ugyanis elsosorban a munkatapasztalatbol jon, ezert a gyakorlati tudas az oktatasnak azon szegemenseiben dominal, ahol a munkatapazstalatbol leszurt "receptekre" van szukseg. Ez inkabb szakkozepiskolai vagy technikusi szint. A bolonyai rendszer elott persze a foiskolak is nagyobb aranyban oktathattak gyakolrati ismereteket, most viszont az MSc-t kell megalapozni.
A gyakorlati tudas szinte minden egyetemet vegzett embernel a munkatapasztalat reven all ossze, ennek viszont sokkal nagyobb az erteke, mintha elore oktatott semak es receptek menten dolgozna, hiszen a diverzitas es az innovacio sokkal nagyobb aranyu. Termeszetesen nem kell feltalalni mindenkinek a melegviizet, van egy csomo best practice, amit kovetni lehet, de az elmeleti tudas birtokaban ezek fejlesztehetoek es jobban adaptalhatoak. Az elmeleti tudas egy potencial, amit a gyakorlat soran sokfelekeppen lehet alkalmazni. Szerintem az egyetemi kepzes celja elsosorban ennek a potencialnak a megteremtese. A kihasznalasa pedig mar a cegek dolga.