Forraskod alatt itt en arra probaltam reflektalni, hogy a kollega azt feltetelezi, hogy ha mondjuk en servletet irok, akkor elobanyaszom teszemfel a GlassFish forraskodjat, es nekiallok tanulmanyozni a servlethez szukseges metodusok felepiteset. Amire en gondolok, az viszont a servlet-api, ami bar technikai ertelemben forraskod, megsincs semmi koze mondjuk a GlassFish servlet kezelesehez, hiszen ez egy generikus API, tenyleges implementacio nelkul. Megis, nekem eleg csak a servlet-api forrasat elolvasnom ahhoz, hogy tudjam, a servletemben milyen Exceptionokre kell felkeszulnom. Azt, hogy ez a GlassFish implementaciojaban is igy van, azt persze kulonbozo egyeb szabvanyok garantaljak nekem, azonban e helyt ebbe nem akarok reszletesen belemenni, gondolom ha te kodolsz Java-ban, sejted mire gondolok.
Ami itt valojaban a lenyeg: a Java fejleszto nem a dokumentaciot veszi eloszor elo, hanem a metodus szignaturajat, es abbol talalja ki, hogy az implementacio milyen RuntimeExceptiont tud dobni, es ehhez nincs szuksege az implementacio konkret forrasara.
--
Blog | @hron84
Üzemeltető macik