( BehringerZoltan | 2015. 04. 03., p – 15:43 )

Nem gondolom, h ne értenéd, csak valamiért feszt rugózol rajta.
Különösebben nem akarok ehhez asszisztálni. Ami a csekély relevanciával bíró autós hasonlatodat illeti: ha lézerjani 200-al vette be a kanyart, akkor arról a kanyarról nagyobb biztonsággal feltételezhetem, h be tudom venni én is 200-al, mint egy olyanról, amit még senki nem vett be ekkora sebességgel.
A kamara elnökének érvelése nem hibás. Az intézményi befektetőkről feltételezhető, h nagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel helyezik el a pénzüket, mint a pénzügyekben kevésbé járatos magánszemélyek. Ezért bízhat jobban valaki olyan cégben ahol vannak intézményi befektetők is, mint egy olyanban, ahol csak magánszemélyek vannak. Utóbbit meglehetősen gyanúsnak találhatnánk. Más kérdés, hogy a megbízhatóbbnak ítélt brókercég kínálhat kockázatos befektetést [is]. Az előzményekben egy kalap alá vetted a cég csalárd működésének a kockázatát és egy adott befektetés kockázatát, pedig [szerintem] ez két külön dolog. Ezzel tulképp azt a véleményem akarnám kifejezni, hogy a kockázatos befektetés nem egyenlő a csalással. (abszolút értelemben mindenféle spekuláció, kockáztatás - munka nélkül szerzett jövedelem csalásnak minősítésével szemben nem tiltakoznék, de ez egy másik értelmezési sík.)