Az elmúlt időben végeztem ilyen irányú tanácsadást. Alapvetően azt, hogy mi van a jogszabályban és mit érdemes csinálni két különböző dolog.
Nézzük először a jogszabályt:
Ahhoz, hogy kiküldj egy hírlevelet, vagy a célszemély hozzájárulására van szükséged, vagy céges címre kell küldeni. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a címlisták nem adhatóak-vehetőek szabadon, ezt az adatvédelmi törvény korlátozza. Ha magánszemélyről van szó, ezen felül nem is adható blankó hozzájárulás a címlisták el- és átadására, minden egyes átadáshoz a címzettnek explicit módon hozzá kell járulnia.
Mit érdemes:
Csak olyan embernek küldj, aki kifejezetten szeretne tőled hírlevelet kapni. Ha az ügyfél számára értéktelen információt küldesz, akkor a legjobb ami megtörténhet, hogy nem nyitják meg. Legrosszabb esetben meg felkerülsz pl. az általam üzemeltetett black- és graylistek egyikére és onnantól kezdve elég kevés magyar címzettnek tudsz küldeni. Az, hogy visszaigazolás nélkül fogadsz el e-mail címeket, szintén nagy hiba.
Arra is figyelj, hogy az e-mailed alján legyen ott egy értelmes lábléc, amiben leírod, hogy ki küldte a levelet, mi az adatkezelési azonosítója. Ezen felül írd le, hogy a felhasználó mikor és hol iratkozott fel és hogyan tud leiratkozni.
Arra is figyelj, hogy a hírleveleid mindig ugyanarról az IP címről, ugyanarról az e-mail címről és azonos feladó névvel menjen ki. Arra is figyelj, hogy a kimenő leveleidnél legyenek rendbe a DNS beállítások, reverse DNS, SPF, DKIM és DMARC. Azt is nézd meg, hogy a levél törzsében ne legyen hatvan csillió domain név (küldő szerver, linkek, stb) mert ez eléggé gyanússá teszi a levelet.
Ezen felül természetesen személyre szabott tanácsadással is állok rendelkezésedre az alábbi linken. :)
--
Pásztor János
Üzemeltető Macik