Nos engem ez valahogy nem hagy nyugodni. Sok szokatlan gondolat merült fel bennem a hatására.
Emiatt egyre erősödik a meggyőződés bennem, hogy ez egy műalkotás. Nagyon feszegeti a (képző?)művészetről eddig alkotott fogalmainkat, de talán pont ez teszi korszakalkotóvá.
Mindenképpen naiv művészetnek sorolnám be, nem tudatos műalkotásnak. A készítője úgy tűnik nem szánta annak, ehelyett egy elmebetegségből adódó irracionális vallási jellegű motiváció hajtotta. Enélkül senkinek nem lett volna ideje, türelme, energiája felépíteni egy ennyire bonyolult, de mégis totálisan funkciótlan valamit. Sok más, manapság kifejezetten zseninek tartott művész szintén elmebeteg volt , és művészetét alapvetően határozta meg torzult tudata, valamint az is elmondható, hogy magának alkotott, nem egy külső közönségnek. Emiatt szerintem (de itt nylván lehet vitatkozni) nincs nyilvánvaló kritérium, ami kizárná, hogy művészetnek tekinthessük.
Ezzel az alkotással gyakorlatilag egy antitézisét fogalmazta meg a teljes szoftveripar cél és funkcióorientált világának. Valahogy rámutatott, hogy mennyi mindenféle megközelítést, ötletet nem használunk, egyszerűen mert nem látjuk értelmét, vagy mert létezik jobb megoldás is, vagy akárcsak azért, mert van már egy-egy meglévő konvenciónk ami megvezeti a gondolkodásunkat. Valami különleges hátborzongató hatást kelt, mintha egy párhuzamos univerzumból jött volna, ahol minden teljesen más irányba fejlődött. És bele lehet gondolni, hogy nem volt páruzamos univerzum, hanem valahogytudott a világunkban ez ennyire zavartalanul, izoláltan fejlődni. Ugyanakkor az egész hihetetlenül abszurd is, ha az opremszer fölé elkészült alkalmazásokat, az egész célját tekintjük.
Szpval tl,dr szerintem elgondolkodtató több szinten is, és azt hiszem ez teszi műként is értelmezhetővé.
---
Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!