( haspokember | 2014. 11. 03., h – 15:05 )

"az volt a bajom, hogy nem igazán láttam, hogy lehet bennük programot tervezni és nagy alkalmazást fejleszteni"

Tehat foglalkoztal veluk par orat, eljutottal egy kozepes kezdo szintjere, es ennyibol levontad a kovetkeztetest, hogy "rossz megoldasok". Mennyi idot toltottel azzal a programnyelvvel, amit most napi szinten hasznalsz?

Van egy pont, amig el kell jutni a megertesben, es utana tudod csak igazan ertekelni, hogy mi az, ami jo, es mi az, ami nem annyira. Azert furcsa, hogy eggyel kellett volna csak tovabbgondolni pl. az SML-t, es maris kilyukadtal volna az OCAML-nel (lasd: Jane Street Capital), vagy az F#-nal (lasd: Microsoft), mint modern, professzionalis platformoknal -> nalunk sokkal okosabb emberek jutottak arra a kovetkeztetesre, hogy a ceguket ilyen nyelvekben irt szoftverekre alapozzak. Es nem halnak ehen...

"a legtöbb problémára, amivel egy átlag fejlesztő találkozik, nem ezek a nyelvek a legjobb megoldások." -erre nem is tudok mit mondani, annyira altalanos. Az jut rola eszembe, mekkora fizikai fajdalmat okoz pl. egy olyan nyelv utan, amelyben van pattern matching (je, SML!) egy olyat hasznalni, amiben nincs (Java/C#/JS.... etc). Kulonosen szomoru, hogy az "atlag fejlesztonek" eszebe sem jut, hogy barmit hianyoljon, hiszen olyasvalamirol van szo, aminek a letezeserol sem tud (lasd meg Paul Graham esszeit).

De a legjobb, hogy ha a tenyleges munkadban nem is hasznalhatsz mondjuk Clojure-t vagy Haskell-t, szamos olyan dolgot vehetsz at ezekbol a nyelvekbol, amitol minosegileg oriasit javulhat a Java/C# kodod is (pelda: ahol csak lehet, immutable objektumok hasznalata) -> ha ezt nem erted meg (es lesoprod az SML-t azzal, hogy "rossz megoldas"), akkor sajnalom.*