Látom, nem sikerült megérteni, hogy én egy 10 évvel korábbi cikket hoztam fel példának, és hogy azóta változhattak a dolgok. Ahogy úgy tűnik, változott is.
A finn tanárképzés és "életpályamodell" lenne a legelső követendő példa. Utána a pártfüggetlen oktatási irány (tehát ne 4-8 évente legyen egy pálfordulás), ami magát a rendszert is kiszámíthatóvá tenné.
Másik: a finnek ezek szerint a PISA-ra tették fel az oktatást, ami miatt a tehetséggondozás elsikkad. A magyar matekoktatás (és rendszer) meg inkább a tehetséggondozásra fekteti a hangsúlyt, és a kevésbé tehetségesek "elsikkadnak".
Korea, Japán? Hogy tetszik? :)