Általában egyetértek az általad írottakkal. Annyit tennék hozzá, hogy az Amerikában szokásos kockázati befektetési rendszer aminek egy itt is elérhető ága a crowdfunding, szintén nagy "hibahányadossal" dolgozik. Mégis jobb abban, hogy szűri a csókos mutyis ál-startupokat, mivel nem közpénzzel hanem a sajátjukkal finanszíroznak a befektetők. Illetve közvetlen kapcsolat van a tőketulaj és a döntéshozó között, és személyesen csavarja meg a tulajdonos a döntéshozói tökét ha mutyinak csak a gyanúja is felmerül. Továbbá a befektetett tőke fejében résztulajdont kapnak a befektetők még az EU pályázati rendszere általában vissza nem térítendő támogatásokra épül, amihez viszont tetemes önrész kell. Az önrészt tipikusan banki hitel biztosítja, Magyarországon gyakorlatilag uzsorakamatokra. Szóval az eredmény végül az, hogy az Eu pályázati rendszere közpénzekkel magánkézben levő bankoknak tolja be a profitot.
Nagy probléma az irreálisan magas európai áfa-rendszer. A 27% rekord-áfa borzalmas de az átlag 20% is bőven elég ahhoz, hogy stabil hátrányba tolja az európai startupokat a kiélezett globálpiaci versenyben. Hiába lehet visszaigényelni az áfát, egy likviditási nehézségekkel törvényszerűen küszködő startup cégnél egyáltalán nem fájdalommentes a áfával növelt ár kicsengetése.
Két azonos pénzügyi helyzetben levő induló új vállalkozás Európában és Amerikában azonos kezdőtőkével teszem azt épp meg tudja venni a szükséges munkaeszközöket nettó áron. (Külön probléma, hogy Európában még a nettó ár is magasabb mint USA-ban) Az amerikai konkurens megveszi a munkaeszközöket és már működik a vállalkozás. Az európai konkurense vakarhatja a fejét miből fizesse ki az a plusz 20-27%-ot. Vehet fel hitelt rossz feltételekkel és horror kamattal amit utána abból a pénzből kell kifizetnie amit a vállalkozása további fejlesztésére fordíthatna. És kapásból versenyhátrányban van.
A szabadkereskedelmi megállapodások miatt pedig már a hazai piacon is versenyeznie kell a tengerentúli konkurenciával.