Még egyet is értek veled – bár én hála égnek már egészen kiskoromban tudtam, mi érdekel, s úgy néz ki, azzal is fogok elhelyezkedni.
De teljesen igazad van abban, hogy sem matekot, sem természettudományt nem lehet „alapok” nélkül tanítani. Öcsémmel is szenvedünk most, mert tizenegyedikben nem tudja az előtte lévő néhány év tananyagát, s így borzasztó nehéz. Látom, hogy nehéz koordináta-geometriáról érdemben beszélni, ha egyenletrendszert megoldani nem tud.
Ellenben mit mondjak neki, mivel keltsem fel az érdeklődését egy ilyen embernek (azért egy 16 – 19 éves diákról van szó), hogy a koordinátageometria, a függvénytan, a másodfokú-egyenletek érdekes dolgok. Milyen, való életbeli példát tudnék neki mondani, hogy ennek értelme lesz később, s olyan dolgokat tud majd vele megoldani, amit eddig nem tudott, de akart.
De valahol az ő figyelmét – s vele együtt szerintem jónéhány osztálytársáét – már általános iskolában nem sikerült megfognia a mateknak, a fizikának. Nem tudom, hogyan lehetne „jól” matekot tanítani, nem tudom, mit kéne tanítani, ellenben látom azt, hogy nagyonnagyon sok embernek a matek jelenlegi formájában csak „seggelés”, aminek értelmét nem látja. És ennek, főleg a matemetika, a természettudományok területén nincs értelme.
(Félelmetes, de egyetemen is rengetegen szenvednek matekkal. Nem értik, seggelik, aztán csodálkoznak, hogy nem megy. Pedig ez olyan matek, amit használni kellene majd...)
--
blogom