Mert végül is mi az a mérnöki szemlélet? Összességében úgy lehetne megfogalmazni, hogy az adott problémára a lehető legjobb, leggazdaságosabb megoldás megtalálása az eddigi ismeretek tükrében. Hiába, ha az ember sosem találkozott a konkrét problémával még, a tanulmányai alatt annyi mindennel foglalkoztatják, hogy mégis képes arra, hogy valamit kitaláljon rá. Kis szakmai tapasztalat után meg aztán pláne. Persze ez eleinte sokszor kudarcba fulladhat, de nem azért vannak a tapasztalt mérnökök, hogy ne legyenek az ember segítségére, ha arra kerül a sor. Azt pedig mindig is díjazták, ha az ember elgondolkodott kicsit a felvetett problémákon, még akkor is, ha valójában abszolút nem talált rá megfelelő megoldást, hiszen a létra tetejére is csak úgy lehet feljutni, ha az első foktól kezdi az ember a mászást.
Ezért van az, hogy egy jó mérnök nem feltétlen azért jó, mert jól számol fejben vagy, mert minden feladatot meg tud oldani. Ez utóbbiak ugyan elengedhetetlen kellékek és pozitívumok, de sokkal inkább azért jó mérnök valaki, mert átlátja a szerkezetek viselkedését, át tudja gondolni, hogy milyen fogásokkal mit okoz, és ki tudja választani az adott esetre a lehető legjobb alternatívát. Hovatovább, mondhatnám azt is, hogy eljutott odáig, hogy a tanultakat használni is tudja, mi több! Gondolkodik! Ezt a készséget azonban sok tanulással és tapasztalással kell fejleszteni, de ami a jó hír: akinek egy kicsit is van érzéke hozzá, meg fog birkózni a mérnöki szemlélet elsajátításával és rájön, hogy nincs lehetetlen feladat, csak olyan, aminél kicsit tovább tart a megoldás megtalálása!
http://www.felsofokon.hu/koronczai-judit-blogja/2011/01/30/mi-az-a-mern…