Ez nem egyszerű. Valószínű, a böngésző gyorsabb, hatékonyabb, ha több memóriát használhat. Ha teszem azt, egy képet minden megjelenítés alkalmával renderelni kell, az lassú, de memóriát spórol, mert amikor nem kell megjeleníteni, akkor felszabadítható a hely.
Ugyanakkor, ha egyszer rendereljük, utána pixelenként a memóriában tartjuk, az gyors, de zabálja a memóriát.
Mit tehet a böngésző? Például megkérdezi az oprendszertől, mennyi a szabad memória, és ahhoz alkalmazkodva foglal vagy kevesebbet, vagy többet. Viszont, ha már lefoglalta, s most valaki elkezd ámokfutni a /tmp-be, akkor a tmpfs RAM disk hamar betelik, ugyanakkor semmi probléma sem származik abból, ha a tartalom a swap-re kerül. Mégpedig azért nem, mert régen a /tmp amúgy is HDD-n volt, szóval annál nem lesz rosszabb a helyzet. Ugyanakkor, ha nem kell a swap-et használni, úgy lényegesen jobb lesz a helyzet, mivel a RAM elérési ideje töredéke a HDD-jének.
Ugyan a böngésző kényszerítette ki közvetve a helyzetet, de a böngésző jóhiszemű volt, az elején nem tudhatta, hogy spórolni kell a RAM-mal. Amikor nem spórolt, azért tette ezt így, hogy gyorsabb legyen.
Nyilván bele lehet kötni a példámba, ugyanakkor azt szeretném mondani, hogy nem olyan egyszerű valamit optimálisra csinálni, ha nem ismerjük a peremfeltételeket. Márpedig azt aligha tudjuk, milyen alkalmazások milyen erőforrás igénnyel indulnak majd a későbbiekben.
Továbbra is az a véleményem, a swap jó dolog, bár nem feltétlen SSD-n megvalósítva.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE