Az az érzésem, hogy azt látod, amit látni akarsz. Talán valami olyasmit, hogy neked nagyon jó így, még ha nem is a legjobb, de nehogy már változni és változtatni kelljen, mert az gyakorlatilag lehetetlen. De még gondolni sem szabad a változtatásra, mert úgyis lehetetlen. És mivel lehetetlen, szükségtelen is. Tehát jól van így, kicsit kipanaszkodod magad a HUP-on a rossz gyerekanyag miatt, de végül is nem olyan vészes, megkapod a fizetésed, van hol laknod, van kit kúrnod, tehát minden rendben, semmiképp nem kell változás.
A programozók feladata nem a gyerekek tanítása. Ne mutassak inkább tökéletesen kerek paprikás chipset? Az csak jobban meghozná a hited?
Arról a pénzről beszéltem, amit nem feltétlenül kellene egy külföldi vállalatnak kifizetni. A kevesebb kiadáson kívül picit az önállóságra való törekvés lenne az üzenete és a haszna. Apróság, de szerintem abban egyetértünk, hogy jó érzés, amikor az ember sikeresen csökkenti a másoktól való függését. Persze az ember itt végső soron az összes magyar embert jelentené.
Mert a megszokott gyakorlat rossz...? Egy begyöpösödött tanár nem igazán fog tudni haladó szellemben oktatni, főleg, ha neki magának kell kitalálni, mi a rossz a jelenlegi rendszerben, és hogyan kellene jól csinálni. Hogy mi felel meg a haladó szellemnek, azt a tanároknak és az erre hivatott szakembereknek kellene kitalálni. Ezért fizetjük őket az adónkból, azért, hogy az eljövendő nemzedékek érdekeit szolgálják, nem pedig azért, hogy politikai, anyagi és egyéb okokból ide-oda hajolgassanak, és csendben a sírba vigyék a tudásukat, amit ha többen együtt hangosan kimondtak volna, elindulhatott volna valami, illetve gyorsabban haladna.
Ugyanúgy a tiéd és a többieké is, de köszi.
:)