Inkább a mézes csuporhoz...
Hiába van bármilyen végzettséged, sőt, óriási tudásod, ha tanárnak rettenetesen rossz vagy. A diák természetesen magasról tesz a tanárra, mert a tanár általában se nem igazán okos, se nem igazán érdekes, így milyen lehet az, amikor meg akar tanítani valamit... A tanár betanulta a tananyagot és az oktatás valamilyen "klasszikus" módszerét, és ezek alapján próbálja a gyerekekbe verni a tudást. Robotol csak, pedig alkotnia kellene. Egy tanár természetesen kevés a változtatáshoz, tömeges gondolkodásbeli átalakulás hozhat eredményt. Szerintem annak például semmi értelme nincs, hogy matek órán hanyagolják a szöveges feladatokat, mert az osztály negyedének nem megy a szövegértés. A negyedből pár ember talán menthetetlen, de a legtöbben csupán motiválatlanok, vagy a rossz módszerek áldozatai. Amikor általános iskolába jártam, sokszor előfordult, hogy a rossz tanulók kritikus időszakokban megtáltosodtak. Megértették a matekot, és meg tudtak írni kettesnél jobbra egy fogalmazást, stb. Szerintem az oktatási rendszer hibája is, hogy voltak ezek a "rossz tanuló" gyerekek. Láthatóan volt bennük értelem, de a tanév nagy részében nem inspirálta őket semmi arra, hogy használják. Ha belegondolsz, a motiválatlanság, az érdekeltség hiánya a magyar lakosság egyik legnagyobb rákfenéje, ezért is kellene valamit máshogy csinálni. A szülő otthon nem fog magától gondolkodásmódot váltani, mert nem olyan közegben nőtt fel ami erre vinné, de ha mégis megtenné, hátráltató tényező lenne, hogy az iskolában mást lát a gyerek. Bár lehet, hogy már késő változtatni, mert aki feljutott, nem néz vissza, és aki lent maradt, meg sem próbál feljutni.
:)