"Meg azért tart itt ez az ország mert senkit nem érdekelnek a vonatkozó szabályok. Ha meg meghallja pampog - semmi személyes, teljesen általánosan gondolom.
Az a szerencséje a jogsértőknek, hogy a magyar bíróságok átfutási ideje annyi amennyi, és hogy a jogosultak sem ismerik a saját jogaikat."
Részben egyetértek, sokan szarnak a jogszabályokra, és meg is tehetik büntetlenül, mert az államnak csak a jogszabályok ipari mennyiségű termeléséhez van kedve, a betartatás jellemzően elmarad. Amikor pedig nem, akkor csak a legkevesebb munkávan történő pénzbehajtás a lényeg (lásd: közlekedésrendészet == trafipax).
Viszont a jogszabályokkal is van gond rendesen, és csak az egyik a mennyiségük és az érthetőségük. De sok olyan eset is van, amikor a szakjogász vagy a hivatali dolgozó is csak hümmög, hogy az egymásnak ellentmondó jogszabályok közül most melyiket is kellene követni. Hány olyan eset van, amikor a másodfokú ítélet teljesen ellentétes az elsőfokúval, amikor megyénként vagy akár városonként is teljesen máshogy ítélik meg gyakorlatilag ugyanazt a helyzetet.
De olyat is hallottam már állami hivatalban dolgozó szájából, hogy igaz ugyan, hogy ezt a folyamatot semmilyen jogszabály nem írja elő, de az általuk használt sw-ben ezt csak így tudják megoldani, azért kell az állampolgárnak tök fölösleges, pénzbe és időbe kerülő köröket futnia.
És ugye ott van még az életszerűtlenség is, amit említettem. Mert szép és védendő dolog a levéltitok, csakhogy az egyáltalán nem a céges ügyintézésre van kitalálva. Márpedig a cégek az email-t erre használják. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy ha te üzleti ügyben a kis.katalin @ nagyceg.hu email címmel levelezel, akkor te Kis Katalinnal nem mint magánemberrel levelezel, hanem mint a Nagy Cég Zrt. egy dolgozójával. És teljesen életszerűtlen a fenti jogi okfejtés, mert ezt a levelet pl. egy reklamációs ügyben elő kell keresni akkor is, ha Kis Katalin ez ellen tiltakozik, vagy ha már nincs is a cégnél, vagy ha elütötte a vonat.
Nagyon szépen le is van írva az állásfoglalásban, hogy "...folytatott levelezésbe a munkáltató betekinthet, még akkor is, ha e címen valamelyik - a postafiókhoz hozzáférő munkavállaló - magánjellegű levelezést is folytatott, hiszen azt a munkavállaló ennek tudatában tette."
Ez teljesen logikus. Csak az nem, hogy ez miért csak a sales@ címre vonatkozik, a kis.kata@ címre miért nem? Pedig mindkettő csakis munkavégzés céljából használható, nem? Miért más a kettő megítélése?