Ha jól megfigyeled, ez egy "egyszerű" kapcsolási rajz, az atombomba csak a következő verzióba kerül bele. :)
Egy helyi zárlatnál az 50A-t is meghaladhatja a zárlati áram. Ha kihagyjuk a véletlen anyaghibát vagy az üzemi paraméterek durva túllépését, akkor ilyen elég ritkán fordul elő. Ha tényleg tranzisztor volt, akkor itt jobb a helyzet, mert ezek a FET-ek megvédik magukat. Legalábbis egy darabig, :)
Az áramgenerátoros shift billentyű magyarázata a következő: Szó sincs nagy impedanciáról, sem állandó áramról. A kapcsolás úgy működik, hogy arra a háromszáznéhány voltra feltöltött elkóra a FET rányit egy kb. 50 menetes kis ellenállású tekercset. Direktbe! Ha minden statikus lenne, akkor 100A nagyságrendű áramgenerátort is kaphatnál, de nem így van.
Az áramot korlátozza
- az elkó ellenállása (+induktivitása) ~0
- a tekercs ellenállása ~0
- a FET RDSON ellenállása ~2 Ohm
- a FET source oldalán az áramfigyelő ellenállás ~1,5 Ohm
A tekercsnek néhányszor 10uH induktivitásán lineárisan emelkedik az áram, azaz háromszög alakú, mivel az áramfigyelő néhány usec múlva lekapcsolja a FET-et. Tehát mégegyszer: nagyon kis impedanciával terheljük, de nagyon rövid ideig, így nem alakul ki a közel zárlati áram. Abban igazad van, hogy a kondenzátoron ilyenkor kicsi a feszültségváltozás, vagyis feszültséggenerátorként viselkedik.
A következő pillanatban a FET a megszakított áram miatt kap egy feszültséglökést. Ezt csillapítják a primer tekerccsel párhuzamosan kötött alkatrészek. Ezek után végre megnyit a szekunder oldali dióda és a trafóban felhalmozott induktív energia belefolyik a kimenetet szűrő kondenzátorba.
Az átlagáramot figyelembe véve olybá tűnhet, hogy nagy a terhelő impedancia, de az Iripple csúcsértéke négyszerese az átlagáramnak. És bizony ez terheli a kondenzátort, ami bánatában hirtelen megöregszik. :) Tehát szó sincs áramgenerátoros terhelésről. Ráadásul a "nem túl nagy áram" az közel annyi, amit a gyártó megenged a megbízható üzemeltetéshez.