"a világ megismerhetősége a szememben nem egyfajta tétel amit igazolni kell, hanem a számomra ez egy posztulátum"
Azaz egyfajta hit. Az ateisták pontosan ebben szoktak hinni. És bár még nem ismerjük a világot teljesen, az ateisták kijelentik, hogy Isten nem létezik. Szerintem ez nettó butaság.
Sajnos a világ megismerhetőségét posztulálni nem lehet, ugyanis napjainkban már egyre jobban látszik, hogy hiába a kezdeti lelkesedés és a kezdeti lendület, a világot soha nem fogjuk megismerni. Amíg olyan egyszerű dolgokkal foglalkozunk csak, mint vasgolyók, meg minden egyéb hatástól mentes környezetben mozgó elemi részecskék, addig valóban azt hihetjük, hogy a világ megismerhető. De mi nem vagyunk istenek, agyunk kapacitása véges. Mintegy 10^12 idegsejtünk van nagyjából 10^15 szinapszissal. Hogy hány különböző gondolatunk lehet, azt nem tudhatjuk, de egy zseninek számító sakknagymester nagyjából 100e állást tud megkülönböztetni, azaz valószínűleg ennél több törvényszerűséget senki nem tud megjegyezni. Kérdés, hogy 100e jól megválasztott törvénnyel leírható-e a világ viselkedése.
Ha nem feltételezzük, hogy 1 embernek kell tudnia megismerni a világot, hanem a tudóstársadalomnak együtt, és mindenki zseni, és mindenki 100e különböző törvényt tud megjegyezni (azaz nincs átfedés), akkor az a kérdés, hogy 600 milliárd, ember által fogalmazott törvénnyel leírható-e a világ. Ez az abszolút fölső határ, ennél többre az emberiség együttvéve sem képes. Viszont ha még ez össze is jön nekünk, akkor is az egyén számára a világ megismerhetetlen marad. Ugyanis ideális estben is bármelyik tudós csak a teljes valóság 1 hatmilliomod részét fogja ismerni, és esélye sem lesz, hogy akár 2 hatmilliomodra emelje a tudását. Azaz senki nem fogja tudni eldönteni, hogy a másik ember által ismert törvények egyediek, vagy helyesek-e.
Mondanék még nehéz problémákat, amire senki nem tudja a választ, és egyelőre nem látszik fejlődés a területen:
- Időjárás, éghajlatváltozás. A CO2 szint emelkedése ok, vagy okozat? Egyébként ez a klasszikus sok-test problémára és a kaotikus rendszerekre vezethető vissza, amik valószínűleg önmagukban demonstrálják a világ megismerhetetlenségét.
- Meddig működik még a nem is létező Moore-törvény? Már egy csomószor megjósolták a végét, és még nem jött be.
- Egészéges-e a vaj, vagy a margarin? Ez viccnek tűnik, de nem az. Csomó hasonló, egyszerű kérdésre nincs egységesen elfogadott válasz, és állandóan változik, hogy a szakemberek többsége éppen melyik lehetséges válaszban hisz.
- Mi az élet értelme? Mi a jó? Mi a rossz?
- Létezik-e egyáltalán objektív igazság?
- Vannak-e más értelmes lények a világegyetemben? Fog-e tudni valaha élni ember más bolygókon is?
Amúgy hogy a tromfot is kidobjam, teljesen fölöslegesen vitatkozunk arról, hogy a világ megismerhető-e, vagy sem, hiszen matematikailag bizonyított tény, hogy pl. a prédikátum logikai állítások nem megismerhetőek. Ld. még Gödel-tétel. A Gödel-tétel elméletileg akár végtelen hosszúságot elérő állításokkal foglalkozik, tehát akkor tudjuk kijelenteni, hogy a világ megismerhető, ha bizonyítani tudjuk, hogy véges.