Szerintem menj el pszichológusnak. Ha már ilyen kurvajól kiismersz embereket a semmiből. Vagyis hát igazából marhára tévúton jársz, mert nagyjából fingod sincs az életemről, nekem pedig nem fontosabb egy új Xbox, mint egy ágy, vagy egy hűtő, meg száz másik nem két filléres kiadás, de majd ha érdekel a diagnózisod a nem létező problémáimról, ígérem, megkérdezlek :))
Az, hogy te egyenlőséget teszel az ésszerű priorizálás, a türelem, a nyálverés és a picsogás közé, szintén a magánügyed, de ilyen messzemenő következtetéseket ne nagyon híresztelj róla, mert nem fognak túl komolyan venni. De azért megtisztelő, hogy ennyire aggódsz az én nyomorúságos életemen haha. Nyilván a sikeres emberek azért sikeresek, mert minden fölösleges szart az első futó gondolatnál megvesznek az első helyen, és minden hónapban elköltik az utolsó forintjukat is, vagy esetleg azt is, ami nincs. Erre igazából egy komplett iparág, és az amcsi gazdaság igen tekintélyes része épül (i.e. hitelkártya). A többi meg loser :)) Megtakarítás, befektetés, pfuj. Valahol igazad van, az is egy életcél, hogy 60 éves koromig heti 40 órában ugrálok másnak, aztán várom, hogy a gyerekeim eltartsanak, amíg ki nem fingok. Kinek mire van igénye :)
Még egy árcsökkenésen is képes vagy nyávogni, meg a másik gyarlóságaként előadni, de azért én picsogok, ha ezt pozitívan vagyok képes megélni. Szörnyű. Kiváló, jólnevelt fogyasztó Ön, uram! És különben is, dögöljön meg a szomszéd tehene is ;)