Az alapvető probléma az, hogy a boot diszkről beszélünk. Mire a gép bebootol, hogy parancsokat kiadhass, addigra a root fs fel van mountolva, az alatta levő md device el van indítva (addigra simán megvan a silent data corruption, ha a diszkek nincsenek tükörben, de az oprendszer ezt hiszi).
Linux alatt is csak akkor működik a dolog, ha beindítod az md device-t a boot cd-dről, és normál md parancsokkal megváltoztatod a státuszát az egyik tükörfélnek (vagy a bootolás idejére eltünteted a második diszket).
A lényeges különbség, hogy egy sima Solaris 10 Install DVD-ről bootolva nem látod a diszken levő md device-okat. Ahhoz ugyanis az md device drivernek meg kellene mondani, hogy melyik diszk partíciókban van az md adatbázisa, ezt pedig a drivernek a konfig fájljában lehet megmondani, mégpedig a modul betöltődése előtt. Az Install DVD-n az a könyvtár, amiben a konfig van, az egyúttal az a könyvtár, amiben a device driver kernel modul is van, azaz bizony az az Install DVD-ről jön, tehát alapból erőteljesen read-only. Hacsak nem hekkelsz magadnak egyedi Install DVD-t, vagy nem másolod fel egy szerverre, és nem bootolsz róla hálózaton keresztül, nem tudod módosítani ezt a fájlt. Ezért a Solaris Install DVD-ről bootolva nem tudod módosítani az md adatbázisát, mivel ahhoz kellene az md device driver (Linuxon ugye ehhez elegek a user-space programok). Az egyedüli dolog, amit tudsz csinálni, hogy az első tükörfelet felmountolod, és átírod benne, hogy ne legyen egyáltalán md device támogatás (nem tölti be a modult, nem indítja el az md device-okat, nem is fognak létezni), a /etc/vfstab szerint pedig ne az md device legyen a root fs, hanem az első tükörfél fizikai diszkje. Így a következő bootolásnál már tükrözés nélkül bootol fel az oprendszer, és szépen nulláról megcsinálhatod az összes md device-t. Ez adatvesztéssel nem jár, ha tudod, hogy milyen partíciókból milyen md device-ok voltak összeállítva (mondjuk mert egy metastat -p -t sikerült nyomni a telepítés végén anno).