Tiszta hülye vagyok.
Van egy kutyánk, és örülök, hogy van. Sőt, ráadásul nem is fajtagyőztes szülőktől származik (egy sima, egyszeri keverék), és képzeld, a bolhacsípésre allergiás is. Szemüvege még nincs :) Minden évben oltatni kell, chip is kellett neki, kaját is venni kell neki, a legyilkolt macskatetemeket nekünk (vagyis inkább nekem) kell utána eltakarítani, de valami érthetetlen, teljesen logikátlan okból örülök a kutyának.
Vagy lehet, hogy nem is hülye vagyok, hanem csak egyszerűen mazochista?