A respect Tarkovsky mellett nekem úgy tűnt, hogy a Solariban elég sok nehézsége volt a jövő városának ábrázolásával. Jobb lehetőségek híján az akkori Tokióban kellett leforgatni. Nyilván nem volt könnyű, hogy Tarkovsky-nak egyedül kellett azt a munkát végezni amire egy amerikai vagy angol filmnél volt legalább száz ember.
A poszt-apokaliptikus világban viszont nagyon jók voltak, rossz nyelvek szerint azért is mert a Szovjetunió nagy része alapból díszletként szolgált az ilyen filmekhez. :-)
A Stalker-ből sajnos hamar valóság lett. És készült egy magyar dokumentumfilm egy ma élő stalkerről: Csernobil Öröksége: a Zóna.