En ismerem mindkettot, es nekem meg az a tapasztalatom, hogy nem kell veluk tobbet harcolni, csak masok a szivasok.
Nem azert valtottam Ubuntura, mert az RPM nekem nem megfelelo irany, sot, csomagot kesziteni meg mindig nem tudok, es valoszinuleg egy darabig nem is fogok megtanulni DPKG ala. Ennyire elborult csomagoformatummal meg sosem talalkoztam.
Nalam jart openSUSE, Arch, es Fedora is, eleg sokat nyustoltem is oket, a SUSE-nal raadasul csomo mindent kulso tarolokbol kellett feltelepiteni, es sosem volt vele gondom. Pedig az elozo laptopom nVidia kartyas cucc volt, raadasul olyan, amit a nouveau sem viselt el teljes mertekben, muszaj voltam a zart forrasu cuccot felrakni, ha ertelmes mukodest akartam a rendszerbol kicsikarni. Es meg azon belul sem volt mindegy, melyik verziot rakom fel. Megis, a Zypper es mogotte az RPM mindent korrektul lekezelt.
A Fedorat pedig pont a tulzott bleeding edge iranti vonzalma miatt dobtam, leven rolam koztudomasu, hogy elvakult Gnome2 fanatikus vagyok. Sosem volt bajom a csomagkezelessel, es eleg sokfelekepp sikerult tropara kuldenem a rendszert, de soha, egyetlen esetben sem a csomagkezelo miatt.
Szoval en a disztrokeszitok hulyesege miatt nem atkoznek el egy csomagformatumot. Debian/Ubuntu vonalon is lehet nagyon szar disztrokat talalni, meg nagyon jokat is. Sok fugg a keszitok hozzaertesetol.
--
Ki oda vagyik, hol szall a galamb, elszalasztja a kincset itt alant.