Engem állandóan püföltek kicsinek és mindig elmenekültem a konfliktusok elől.
Leköpdöstek, megrugdostak én meg nem mertem visszaütni, mert ezt nevelték belém. Mert kikaptam, amikor az engem ért sérelmeket megtoroltam.
Megvetettek, mondván hogy gyáva vagyok és még agresszívabban köpdöstek.
Tudod, a gyermekének az ember jót kíván. Az egyik rokonom később elmesélte, hogy fiam, nem baj, ha megvernek, az a lényeg, hogy te is álljál helyt és okozzál valamit a másik embernek. Legalább olyan sérülést, hogy legközelebb majd átgondolja, hogy neked menjen-e.
Ahelyett, hogy hagytam volna, hogy rugdossanak és köpdössenek, egyvalakit ki kellett volna választanom, akinek a pofájába köpök, miközben rondán beszélek és rúgom, mint aki megveszett. Ennyi. Nem baj, ha vesztek, az a lényeg, hogy én is osszam lelkiismeretesen.