tobb mindent jelent.
mint munkaado ezek a szempontok vezerelnek, amikor az allashirdetesbe nem irunk munkabert, csak az elso interjun beszelunk rola:
- mivel kisvarosban van a kozponti irodank, s az allashirdeteseket a helyi lapokban szoktuk megjelentetni, amit kb. mindenki olvas, s mindenki ismer kb. mindenkit, ezert ha felveszunk valakit, akar csak hallomasbol is tudjahta sok ember, hogy erre az allashirdetesre vettuk fel, s akkor csamcsoghatnak majd hogy mennyit keres.
- ha az allashirdetesekben benne lett volna mindig a munkaber, akkor a mostani kolelgak is esetleg csamcsognanak azon, hogy mennyit keres az irodavezeto, mennyit az egyik logisztikus, mennyit az uj, frissen felvett, mennyit keres a penzugyes, az uzletkotok, stb. igy meg vagy elmondjak egymasnak vagy nem, de megvan a diszkrecio a tekintetben hogy ilyen infot nem publikaltunk semmilyen formaban.
- a jelentkezoket szeretnenk ugy megismerni hogy nem tudjak mennyit fognak keresni, mig az elso alkalommal el nem jonnek, ugy gondolom igy jobb kepet lehet kapni roluk, van egy kis bizonytalansagi tenyezo a reszere a dologban amig szoba nem kerul a fizetes, s mar az elejen latni szeretnenk hogy mennyire "hajtos", mennyire prezentalja magat. jobb ez, mintha mar ugy jonne, biztos tudatban, hogy na itt ennyit es ennyit lehet keresni. szepen lemegy az elso interju, s a vegen beszelunk arrol hogy mennyit tudnank fizetni, illetve o mennyire ertekelne magat
- mivel a munkaeropiac is egy piac, s kulombozo minoseguek a jelentkezok, mi pedig a jo embert megfizetjuk, ezert sokszor nem is tudnank egzakt osszeget latatlanba meghatarozni. tehat pl. van mondjuk egy irodai asszisztens allas, itt videken ezert pl. 120 ezer mar jo fizetes, de! ha a jelentkezo tenyleg egy ertelmes ember, es latszik rajta, hogy van jovoje, ert sok mindenhez, akkor akar felajalunk neki egy magasabb fizetest, felkinalva tovabbi fejlodesi lehetosegeket, s a jovoben tenyleg odafigyelunk hogy ezt az embert kepezzuk, tanitsuk, stb. a jo munkaero tobbet er, mint az olyan, aki az adott feladatot epphogy meg tudja csinalni. tehat van benne egy ilyen tenyezo is, ami miatt elore nehez munakbert irni egy hirdetesbe.
- az elso interjun szepen megbezelgetjuk, hogy pontosan mire is keresunk munkatarsat, milyen tapasztalatai vannak, elmondatjuk, hogy mit gondol, o szerinte hogy tudna eben szerepelni, hogy tudna a ceghez hozzatenni. s a munkaberre ugy terunk ra, hogy megkerdezzuk, mennyire ertekelne ezt a munkat, mennyi fizetessel erezne magat elegedetten. ez egy nagyon jo szuro, a hibas onertekelok, nagyszajuak hamar kiszurhetoek, de meglepoen a legtobb ember alulertekeli magat egyebkent, s ilyenkor marhara orulnek, amikor mi az altaluk megallapitottnal tobbet fogunk fizetni, cserebe tenyleg jo munkat varunk el.
kb. ezek.