1985-1986 körül, ZX Spectrum. 16 kiB RAM bővítése 80 kiB-ra, ha jól emlékszem, 64 k x 4 bites szervezésű DRAM-ot raktam bele. Megvettem a ZX Spectrum ROM programja című könyvet, s a BASIC interpreter bugjait kijavítottam, néhány plusz dolgot írtam bele, majd egy Commodore 128 billentyűzetet illesztettem hozzá. Emiatt teljesen újra kellet írni például az INKEY$ függvényt.
Írtam ZX Spectrumra Z80 assemblert, amelyik tömörítve, tokenizált formában is képes volt tárolni a forráskódot, s ki tudta használni a 80 kiB RAM-ot, kezelte a lapozást. Ezzel az assemblerrel írtam és fordítottam egy saját tervezésű, Z80 alapú ébresztőóra forrását. Az editor soreditor volt, a pointer mutatott egy adott sorra, azt lehetett szerkeszteni. Voltak pointer mozgató parancsok. Lényegében hasonlóan, mint a HT-1080Z talán Edi nevű szerkesztőjében, assemblerében.
Az első Z80 assembly próbálkozások, képernyőtartalom scrollozása mind a négy irányba HT-1080Z-n történtek. Akkoriban papíron ceruzával írtam a kódot, amikor kész volt, becsépeltem az egészet, majd lefordítottam. Aztán kerestem a bugokat. :) Mivel nem volt sem oprendszer, sem védett mód, ez akkoriban igen strapás volt, mert egyetlen apró hiba a kódban az egész gép újraindulását eredményezte. Fiatalok szerintem nem is ismerik ezt az érzést. Akkoriban nagyon meg kellett gondolni, az ember át meri-e adni a vezérlést a kódjára, a debugolás lehetőségei is igen korlátozottak voltak.
tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE