Nem tiltja semmi, ez tény, csak hatalmas befektetés kell hozzá, hogy újra felépítsenek egy ferritgyűrű üzemet csak ezért az egy felhasználásért. A megfelelő számú memóriamodul leszállítása után megintcsak feleslegessé válik az egész üzem, a benne lévő munkásokkal együtt.
Szóval maga a beruházás nem érné meg: oké, elmennek a Holdra, de nem alakul ki olyan járulékos tudományos-technikai előrelépés, mint amit a 60-as években az Apollo program alakított ki.
Ha már megint elköltünk x Mrd dollárt űrtechnikára, akkor úgy költsük el, hogy annak hosszútávon is hasznos dolgai vannak a holdraszálláson kívül. A régi hardverek újraépítése nem hoz innovációt.
A lényeg: a holdprogram nem magáért a holdraszállásért jó (az egy politikai cél volt), hanem azért, mert foglalkoztaott 400E embert, akik kitaláltak és kipróbáltak 7 év alatt jópár alapvetően fontos technológiát. A mérnökképzést is erősítette az űrverseny, teljesen átalakították a mérnök felsőoktatást emiatt.
Ugyanígy a projektmenedzsmentben is sokat tanultak, sok új dolgot fedeztek fel. Előtte nem igazán volt ekkora méretű projekt: gyakorlatilag az USA minden valamirevaló mérnöki iridoája, műszaki felsőoktatási intézménye részt vett benne valahogyan. Jóval túlszárnyalta a Manhattan projektet, ráadásul publikus volt az egész, szóval nem engedhették meg maguknak, hogy leégnek a saját adófizetőik előtt.
"We choose to go to the moon. We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard, because that goal will serve to organize and measure the best of our energies and skills..."