"Persze lehet vitatkozni, hogy most akkor ki fizetett, de ez már csak nyelvészkedés."
Egyáltalán nem nyelvészkedés. Nem mindegy, hogy a munkáltató fizet egy normatívát, egy átalányt (mert ez történt), vagy valóban személyre szólóan, fizetéstől függően dől el, ki mennyit fizet az államnak - és ezáltal ki mennyire jogosult.
Nem csak a 0.5% a lényeg, hanem különbség van 1% feletti és 1% alatti infláció terv és tény eltérésről.
"A közlemény szerint a tervezett mértéket összehasonlítják a várható mértékkel. Ha a kettő között legalább 1 százalék az eltérés, vagyis januártól legalább 1 százalékkal magasabb nyugdíjemelés járt volna, akkor novemberben a nyugdíjakat a különbséggel azonos mértékkel fel kell emelni, és az év első 10 hónapjára (januártól októberig) visszamenőlegesen, egy összegben kell kifizetni a különbözetet. Ha 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor novemberben a januártól decemberig járó különbözetet szintén egy összegben kell kifizetni, vagyis a teljes évi, 12 havi különbözetet kapják meg a nyugdíjasok. "
http://hvg.hu/gazdasag/20120710_emmi_nyugdij
A társadalmi nyugellátásról szóló törvény rendelkezik erről amúgy, ajánlom a 62.§ tanulmányozását:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700081.TV
Itt van leírva a nyugdíjasok fogyasztói kosarának megfelelő infláció figyelembevétele:
"A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét."
Azaz ha a nyugdíjasok számára mérhető infláció nagyobb, mint a fogyasztói árnövekedés, akkor bizony a nyugdíjasok inflációjával kell számolni.